Az Egylet számviteli politikája

Bevezetés

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény a gazdálkodó szervezetek részére előírja a számviteli politika készítésének kötelezettségét.

A számviteli politika a számviteli törvény alkalmazása az adott gazdálkodó szervezet részére.

1. A szakmai szabályzat rendeltetése, hogy
– az Egyesület tagságának stratégiai döntéseit segítse
– a kialakított számlarend eleget tegyen a törvényi követelményeknek

1. Általános rész

a./ SZÁMVITEL a gazdálkodással kapcsolatos események egységes, szabályozott megfigyelési, feljegyzési, mérési, ellenőrzési, elszámolási rendszere. Rendeltetése, hogy alapvetően a múltbeli adatokon alapuló
– objektív információkat nyújtson a döntési folyamatokban az Egylet gazdálkodási keretei között
– a törvényi előírásokhoz igazodó, megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást nyújtson az Egylet alaptevékenységének, és vállalkozási tevékenységének jövedelemteremtő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.
b./ BELSŐ SZÁMVITEL, mely az Egylet belső döntéshozatalához ad tájékoztatást.
c./ KÜLSŐ SZÁMVITEL a környezettel lejátszódó gazdasági folyamatokat tükrözi és szabályait a számviteli-, adóügyi jogszabályok, előírások határozzák meg.
d./ SZÁMVITEL POLITIKA a Számviteli törvény alapján az Egylet saját rendszert dolgoz ki, mely megfelelő információt ad a stratégiai döntések kialakításához.

Általános szabályok

– az Egylet számlarendjének, számlamagyarázatának, és számviteli politikájának összeállításáért és folyamatos karbantartásáért, valamint a szerződő könyvelő cégnek átadott anyagok helyességéért az Egylet mindenkori ügyvezetője felelős.
– Az Egylet számviteli politikájához kapcsolódóan szabályozza az alkalmazott bizonylatokat, azok rendjét, alkalmazásuk eseteit.
– Az Egylet mérlegkészítésének időpontja: tárgyév utáni év február 15.

Számvitel tagolódása

A számvitel hatáskörét és feladatkörét két fő területre ( ágra ) tagoljuk: a pénzügyi
( külső ) számvitel és egyleti ( belső ) számvitel területeire, feladatköreire.
A pénzügyi ( külső ) számvitel szabályait, előírásait a számviteli törvény tartalmazza, melynek teljes alkalmazása az Egylettel szerződésben álló midenkori könyvelő vállalkozás feladata.

Az egyleti ( belső ) számvitel az Egylet Közgyűlése/Vezetése számára nyújt részletes operatív tájékoztatást a gazdasági folyamatok, arányok alakulásáról, a tervekhez való viszonyairól.

2. A könyvvezetés és a beszámoló elkészítésénél alkalmazandó alapelvek

2.1 A vállalkozás folytatásának elve
A gazdálkodás olyan szemlélete, amely feltételezi, hogy az Egylet működését változatlanul folytatja, és nem számít a működés jelentős csökkenésére.
2.2 Teljesség elve
Ezt azt jelenti, hogy minden gazdasági eseményt számba kell venni, bizonylatolni kell, a bizonylatokat teljes körűen fel kell dolgozni.
2.3 A valódiság elve
A valódiság elve az egyes mérlegtételek alapnyilvántartásokkal való alátámasztását írja elő, tételesen és ellenőrizhető módon kimutatja az Egylet eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
2.4 A világosság elve
A világosság elve arra utal, hogy a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően, rendezett formában kell elkészíteni.
2.5 A következetesség elve
A következetesség elve azt mondja ki, hogy a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
2.6 A folyamatosság elve
A folyamatosság elvéből fakadóan a tárgyévi mérleg nyitó adatának egyezőnek kell lennie az előző év záró adataival.
2.7 Az arányosítás elve
A számviteli törvény egyesületek esetében is előírt arányosított rendszerét kell alkalmazni, az alaptevékenység és vállalkozási tevékenység arányában.

3. A számviteli politika előírásai, szabályzatai

3.1 Számlarend, számlatükör
A számlarend célja, hogy az Egylet eszközeinek és forrásainak a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának, valamint az Egylet alaptevékenységének céljára vonatkozó belső és külső adatszolgáltatásokhoz, elemzésekhez, adóbevalláshoz, éves beszámoló elkészítéséhez alapinformációt nyújtson. A számlatükör alapvető elmélete, hogy az Egylet adminisztratív fenntartása, az alaptevékenysége ( sporttevékenység), a létesítmények, és a vállalkozási tevékenysége külön értékelhető legyen.
3.2 A könyvvezetés módja
Az Egylet 2002. január 01-től kettős könyvvezetést folytat.
3.3 Havi zárlati munkák
3.3.1 A gazdasági események ütemes elszámolása az Egyleten belüli, illetve a külső adatszolgáltatási kötelezettségek miatt havonta az alábbi rendszerben történik:
– az adott hónapra vonatkozó gazdasági események elszámolása ( szállító, és vevő számlák, bankbizonylatok, szigorú számadású bizonylatok, valamint a foglalkoztatottakra vonatkozó adatok általános és számlatükör szerinti átadása a könyvelést készítő külső cégnek
– a kiegészítő és helyesbítő könyvelések átadása
A fentiek a mindenkori ügyvezető feladata, melyet minden hónap 05-ig kell teljesítenie.
3.3.2 A fenti adatok számviteli törvény és megadott számlatükör szerinti feldolgozása a megbízott külső könyvelő cég feladata.

3.4 Éves zárás, és éves beszámoló
Az éves mérleg számviteli törvény szerinti megadása minden év február 15-ig a szerződött könyvelő cég feladata.
Az éves beszámoló összeállítását a mérleg, a belső számlatükör és egyéb a közgyűlés által időszakosan megadott szempontok alapján a mindenkori ügyvezető végzi az Elnökség kijelölt tagjával együtt az éves közgyűlést megelőzően 40 nappal, de legkésőbb minden év május 31-ig.
3.5 Számviteli bizonylatok
A számviteli törvény előírásai szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve a források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell készíteni, kiállítani. Valamennyi lekönyvelt bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány, feljegyzés, kimutatás vagy technikai módon készített adathordozó, amelynek alapján a gazdasági esemény rögzítése, a számviteli nyilvántartásokban szereplő adatok megállapítása, ellenőrzése történt. Bizonylatnak minősül minden számviteli nyilvántartás és az Egylet által készített minden számla.
A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenniük. A számviteli bizonylatok alapvető alaki és tartalmi kellékeit a számviteli törvény tartalmazza.

A bizonylatok feldolgozási rendje
A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell rögzíteni.
Az egyéb gazdasági műveletek bizonylatait a gazdasági műveletek megtörténtének hónapjában, de legkésőbb az adott negyedév végéig kell rögzíteni a számviteli nyilvántartásokban.
A készpénz kezelésével kapcsolatos nyomtatványok, valamint azon bizonylatok, amelyekért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek felhasználása visszaélésre ad alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.( Pl. pénztári bevételi és kiadási bizonylatok, stb. )
Az ilyen bizonylatok rontott példányait is meg kell őrizni.
A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásai a mindenkori ügyvezetőnél találhatók.

Valuta kezelése
Az Egylet gazdálkodásában rendszeresen előfordulnak a valutával történő fizetések, melynek rendje a következő:
– az Egylet pénztárából, bankszámlájáról az aláírók az Elnökség felhatalmazásával mindig forintértékben kifejezett módon valutát vehet fel.
– a valutás kiadások számlákkal történő elszámolását követően a maradék valuta forintra történő konvertálással visszafizetésre kerül a pénztárba vagy bankszámlára. Az elszámolás minden esetben a mindenkori ügyvezetőnél történik, aki a bizonylati rendnek és a havi elszámolási kötelezettségnek eleget téve cselekszik.
– fenti műveletek minden esetben hivatalos bizonylattal történnek
A fentiek alól csak akkor képezhető kivétel, ha az Egylet rendelkezik devizaszámlával, vagy alszámlával, ahol a felvett összeggel történő elszámolás szintén a fentiek szerint történik.

3.6 Céltartalék
Céltartalék képzés minden esetben az Egyletet vezető Elnökség hatásköre, tekintettel az előre látható kockázatra és feltételezhető veszteségre, várható kötelezettségekre.

4. Gazdálkodási alapelv

Az Egylet mindenkori vezetése célul tűzi ki, hogy az Egylet adminisztratív fenntartása és alaptevékenysége ( sporttevékenység ) az egyleti tagok éves rendszeres, alapszabály szerinti befizetéseiből biztosíthatók legyenek.
Az Egylet vállalkozási tevékenysége semmilyen körülmények között sem kockáztathatja az alaptevékenység állandóságát.

4.1 A mérleg értékelésének szabályai:

4.1.1 Az éves gazdálkodás értékelése a társadalmi szervezetekre jellemző mérleg elemek megtartásával, azok bontásában történik.
4.1.2 A mérleg külön értékeli az Egyesület alapszabály szerinti tevékenységét, és az alapszabály szerinti célok segítésére kialakított vállalkozási tevékenységet.
4.1.3 Az elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés jóváhagyásával fogadható el az éves mérleg, melyben a következő összefüggéseket kell vizsgálni:
– a tevékenység célja szerinti éves összes bevétel ( “Ae “mérlegtétel ) nem lehet kevesebb mint az összes kiadás, ráfordításból levonva a megelőző év vállalkozási nyereségből az alaptevékenységre fordított összeget ( “Be”) és a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó költséghelyesbítések (“Ce”) összegét

– a vállalkozási tevékenység elemeire a fentiek szerint a következő összefüggés alkalmazandó:

4.1.4. Amennyiben a fentiek nem teljesülnek, vizsgálni kell, hogy az alaptevékenységnél, vagy a vállalozási tevékenységnél volt-e az eltérés a fentiektől, és helyre kell állítani a gazdálkodás egyensúlyát.
Érvényes: 2002. január 01-től