Az Egylet Fegyelmi Szabályzata

(Spartacus Vitorlás Egylet = Egylet, Fegyelmi Szabályzat = Szabályzat)

1. Alapelvek, fogalmak


1.1
Az Egylet Szabályzata a vitorlás sportélet tisztaságának védelme, a sportemberhez méltó magatartás normáinak és az Egylet egyéb, az Egylet mindenkori alapszabályában (“Alapszabály”) meghatározott céljainak érvényesítése, továbbá az Egylet mindezeket figyelembe vevő működésének biztosítása érdekében meghatározza a fegyelmi vétség fogalmát és az Egylet fegyelmi vétséget elkövető tagjaival szemben alkalmazható fegyelmi eljárást és fegyelmi büntetéseket.

1.2
A Szabályzat alkalmazása és a fegyelmi eljárás során az 1.1 pontban meghatározott célokkal összhangban mindenkor biztosítani kell a fegyelmi ügyben érintettek jelen Szabályzatban meghatározott jogainak érvényesülését, továbbá ügyük elfogulatlan, tárgyilagos és igazságos elbírálását.

1.3
A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék az elkövető személyhez és a fegyelmi vétség súlyához, továbbá alkalmas legyen az elkövető további vétségek elkövetésétől való visszatartására.

1.4
Jelen Szabályzat vonatkozásában tagnak minősülnek az Alapszabályban meghatározott rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok és versenyző tagok.

1.5
Jelen Szabályzat értelmében írásbeli értesítésnek minősül az ajánlott levélben, faxon vagy elektronikusan küldött értesítés. Két utóbbi esetben akkor tekinthető az értesítés kézbesítettnek, ha a faxgép, illetve a levelezőrendszer a kézbesítésről megfelelő visszaigazolást nyomtat/küld.

1.6
Fegyelmi vétséget követ el az, aki:

a) a vitorlázás szabályait, továbbá az Egylet mindenkor érvényes Alapszabályában és egyéb szabályzataiban foglaltakat vétkesen és kirívó módon megszegi, vagy egyéb kirívó sportszerűtlenséget tanúsít,
b) a sportteljesítmény növelése érdekében tiltott teljesítményfokozó szert vagy módszert alkalmaz, vagy ilyen alkalmazásában közreműködik,
c) sportemberhez méltatlan életmódot folytat vagy egyéb ilyen magatartást tanúsít, továbbá vétkes és kirívó magatartásával súlyosan veszélyezteti, illetve akadályozza az Egyletnek az Alapszabályban meghatározott céljai elérését, teljesítését,
d) a vitorlás sportélet, különösen az Egylet, szervezeti rendjéből fakadó kötelességét vétkesen megszegi,
e) az Egylet tulajdonát képező anyagi javakban, illetve az Egylet tagjainak tulajdonát képező anyagi javakban akkor, amikor azok az Egylet területén találhatók, vagy máshol, de az Egylet keretei között végzett vitorlás sporttevékenység folytatása közben súlyos gondatlanságból vagy szándékosan kárt okoz.

1.7
Fegyelmi vétség elkövetése esetén a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:

a) szóbeli feddés,
b) írásbeli figyelmeztetés,
c) eltiltás vitorlás sporttevékenységtől vagy azon belül egy meghatározott sporttevékenységtől határozott időre, vagy egy adott sporteseménytől,
d) kedvezmények megvonása,
e) az Egyletből történő kizárás.


2. A fegyelmi eljárás


2.1
Fegyelmi ügyben elsőfokon az Egylet Fegyelmi Bizottsága jár el. Fegyelmi ügyben másodfokon az Egylet Elnöksége köteles vizsgálatot lefolytatni, és ez alapján ajánlást terjeszteni a Közgyűlés elé. Fegyelmi ügyben másodfokon, az Elnökség javaslata alapján, a soron következő rendes közgyűlés, vagy az ügy súlyára való tekintettel összehívott rendkívüli közgyűlés dönt.

2.2
Elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatását az Elnökséghez benyújtott írásbeli panasszal lehet kérelmezni. Az írásbeli panaszban elő kell adni azokat a tényeket, amelyek valószínűsítik a fegyelmi vétség elkövetését, illetve csatolni kell az egyéb bizonyítékokat, amennyiben van ilyen. Az Elnökség a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül továbbítja a panaszt a Fegyelmi Bizottság elnökéhez.

2.3
A Fegyelmi Bizottságot a Fegyelmi Bizottság elnöke a panasz kézhezvételét követő 30 napon belül köteles összehívni. A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha legalább 3 tag jelen van. A Fegyelmi Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.4
Másodfokú fegyelmi eljárás lefolytatását az Elnökséghez benyújtott írásbeli fellebbezéssel lehet kérelmezni. A fellebbezésben elő kell adni, hogy a fellebbező miért nem ért egyet a Fegyelmi Bizottság elsőfokú határozatával, továbbá elő kell adni az ezt alátámasztó tényeket, csatolni kell a bizonyítékokat.

2.5
A fegyelmi ügy kivizsgálásában összeférhetetlenség miatt nem vehet részt:

a) a  fegyelmi ügyben érintett személy vagy ennek hozzátartozója (hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és nevelőszülő, az örökbefogadott és nevelt gyermek, testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére valamint a testvér házastársa),
b) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

Semmis az a fegyelmi határozat, amelynek meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.

2.6
Fegyelmi eljárás megindítását célzó panaszt az Egylet bármely tagja benyújthat az Elnökséghez. Elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezést az nyújthat be, akinek a határozat jogos érdekét sérti.

2.7
Fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésének panaszos általi felfedezését követő három hónapon túli panasz alapján, illetve az elkövetést követő  3 éven túl (függetlenül a felfedezés időpontjától) nem lehet lefolytatni. Jogerős határozattal lezárt fegyelmi eljárást követően ugyanabban a tárgyban nem lehet újabb eljárást lefolytatni.

2.8
A fegyelmi eljárás két részből áll: (i) vizsgálati rész, melynek keretében a Fegyelmi Bizottság megvizsgálja és értékeli a panaszos által benyújtott írásos dokumentumokat és egyéb bizonyítékokat, (ii) tárgyalási rész, melynek során a Fegyelmi Bizottság személyesen meghallgatja a panaszost és az elkövetőt, illetve az esetleges tanúkat.

2.9
A Fegyelmi Bizottság a 2.3 pont szerint összehívott első ülésen megállapítja, hogy a 2.7 pontban foglaltak figyelembevételével lefolytatható-e a fegyelmi eljárás. Amennyiben a Fegyelmi Bizottság az eljárás lefolytatásáról dönt, úgy egyidejűleg meghatározza a fegyelmi tárgyalás helyét és időpontját. Ezen határozatáról a panaszost és az elkövetőt is 5 munkanapon belül írásban értesíti. Egyidejűleg a Fegyelmi Bizottság megküldi az elkövetőnek az ellene benyújtott panasz másolatát. Mind az elkövető, mind a panaszos jogosult a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül a Fegyelmi Bizottság részére küldött írásos nyilatkozatban megnevezni azokat a személyeket, akiket tanúként szeretne meghívni a tárgyalásra. Ezen személyek meghívásáról a Fegyelmi Bizottság írásban intézkedik. Az elkövető írásbeli védekezést nyújthat be a Fegyelmi Bizottsághoz legkésőbb a fegyelmi tárgyalást 5 munkanappal megelőzően, amelyet egyidejűleg köteles a panaszosnak is megküldeni.

2.10
A fegyelmi tárgyaláson a panaszos és az elkövető is köteles személyesen megjelenni. Ez alól a panaszos vagy az elkövető csak komoly indokkal, akadályoztatása esetén mentesül, ebben az esetben viszont a tárgyaláson meghatalmazás alapján való képviselő megjelenéséről köteles gondoskodni.

2.11
A fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság 2.3 pont szerinti első ülésétől számított 30 munkanapon belül be kell fejezni. A Fegyelmi Bizottság elnöke ezt a határidőt indokolt esetben 15 munkanappal meghosszabbíthatja. Az eljárást a Fegyelmi Bizottság elnöke egy ízben legfeljebb 3 hónapra felfüggesztheti, ha a lefolytatása átmenetileg elháríthatatlan akadályba ütközik. A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha további felfüggesztésétől eredmény nem várható, vagy ha a felfüggesztés fenti határideje az eljárás folytatása nélkül eltelik.

2.12
A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság egy tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá hitelesítés céljából. Amennyiben a fegyelmi tárgyalást az első alkalommal nem lehet befejezni, úgy a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyalást berekeszti és a folytatására újabb időpontot tűz ki a 2.11 pontban foglalt határidők figyelembevételével.

2.13
A fegyelmi határozat meghozatalát megelőzően az elkövetőt meg kell hallgatni, kivéve, ha a fegyelmi tárgyalásról indokolatlanul maradt távol. Ha meghatalmazottal képviselteti magát a tárgyaláson, úgy a meghatalmazottat kell meghallgatni. A meghatalmazott nyilatkozata az elkövető nyilatkozatának tekintendő.

2.14
A fegyelmi eljárás végén a Fegyelmi Bizottság határozatot hoz, melyben a hozzá benyújtott panasznak részben vagy egészben helyt ad, vagy azt részben vagy egészben elutasítja. Helytadó határozat esetén a határozatban fegyelmi büntetést kell kiszabni. A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság az utolsó fegyelmi tárgyaláson kihirdeti, továbbá a meghozataltól számított 5 munkanapon belül írásban megküldi a fegyelmi eljárásban részt vett személyek, továbbá az Elnökség részére.

2.15
Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a 2.6 pont szerinti személyek a fegyelmi határozat részükre történő kézbesítéstől, vagy ha részükre jelen Szabályzat szerint a határozat nem kerül kézbesítésre, akkor a fegyelmi tárgyaláson történő kihirdetésétől számított 5 munkanapon belül élhetnek fellebbezéssel. Az elsőfokú határozat elleni fellebbezés hiányában a jelen pont szerinti határidő eltelte után a határozat jogerőre emelkedik. A fegyelmi határozat végrehajtásról az Elnökség köteles gondoskodni.

2.16
A másodfokú eljárásban az Elnökség feladata és jogköre azonos a Fegyelmi Bizottságnak az elsőfokú eljárásban meghatározott feladataival és jogkörével azzal a kivétellel, hogy panasz helyett fellebbezést kell érteni, továbbá, hogy az eljárás végén az Elnökség  határozatot hoz, amely azonnal jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

2.17
A fegyelmi eljárás során felmerült költségeket az viseli, akinél a költség felmerül.

2.18
A fegyelmi határozat (akár elsőfokú, akár másodfokú) rendelkező részből és indoklásból áll.

A rendelkező rész tartalmazza:
a) az elkövető adatait (nevét, születési idejét, anyja nevét és lakóhelyét),
b) a panasz elutasítását vagy a fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását és kiszabott fegyelmi büntetés nemét és mértékét.

Az indoklás tartalmazza az eljárás során megállapított tényállást, a határozat alapjául szolgáló adatokat és indokokat.

2.19
A Közgyűlés a másodfokú határozatával megváltoztatja vagy helybenhagyja az elsőfokú határozatot.

2.20
A fegyelmi határozatokat az Elnökség tartja nyilván.

2.21
Ugyanazon elkövető több fegyelmi vétségét – amennyiben azok a már megindított fegyelmi eljárás során ismerté válnak – egy fegyelmi eljárás során kell elbírálni. Ha valamely elkövetővel szemben jogerősen fegyelmi büntetés került kiszabásra, úgy ugyanazon elkövetővel szemben a jogerőre emelkedés napjától számított 3 éven belül indult újabb fegyelmi eljárás során a korábbi fegyelmi vétséget és a kiszabott büntetést a fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni.

2.22
A versenyzői szerződések teljesülésének a szerződésekben kapott felhatalmazás alapján történő elbírálása során a Fegyelmi Bizottság a jelen Szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazza.


3. A fegyelmi büntetés kiszabásánál alkalmazandó szempontok


3.1
A szóbeli feddéssel (1.7 ont a) alpont) és az írásbeli figyelmeztetéssel (1.7 ont b) alpont) a fegyelmi jogkör gyakorlója ebben a formában juttatja kifejezésre az Egylet tagjai és általában a vitorlás sportközvélemény rosszallását a fegyelmi vétség elkövetése miatt, egyben felhívja az elkövetőt arra, hogy a jövőben tartózkodjék fegyelmi vétség elkövetésétől.

3.2
A vitorlás sporttevékenységtől, vagy azon belül meghatározott sporttevékenységtől határozott időre vagy egy adott sporteseménytől való eltiltás fegyelmi büntetése (1.7 ont c) alpont) alapján az elkövetőt az Egylet működése során előforduló egy vagy több meghatározott sporttevékenységtől (pl edzőtáborozás, versenyzés) vagy a teljes vitorlás sporttevékenységtől határozott időre, vagy meghatározott sporteseménytől (pl. egy adott edzőtáborban való részvétel, egy adott versenyen való részvétel) lehet eltiltani.

3.2.1
A vitorlás sporttevékenységtől, vagy azon belül meghatározott sporttevékenységtől határozott időre való eltiltás legrövidebb tartama 1 hónap, leghosszabb tartama 1 év.

3.2.2
A meghatározott sporteseménytől való eltiltás hatálya az adott sportesemény befejeződéséig terjed.

3.3
A kedvezmények megvonása fegyelmi büntetés (1.7 pont d) alpont) az Egylet által     biztosított kedvezmények egészére vagy meghatározott hányadára, de legalább 25%-ára szólhat. A megvonás időtartama 1 hónaptól 1 évig terjedhet. 1 évnél rövidebb idő esetén a tartamot hónapokban kell meghatározni.

3.4
Az Egyletből történő kizárás fegyelmi büntetést (1.7 pont e) alpont)  kimondó fegyelmi határozat jogerőssé válásával az elkövető az Alapszabály rendelkezései szerint elveszíti egyleti tagságát.

3.5
Az 1.7 pont a), b), és d) alpontjában meghatározott fegyelmi büntetések csak önállóan alkalmazhatóak. Az 1.6 pont c), e) alpontjában meghatározott fegyelmi büntetések a  d) alpontban meghatározott fegyelmi büntetéssel együtt is alkalmazhatók.

3.6
A szóbeli feddés és az írásbeli figyelmeztetés kivételével a fegyelmi büntetések végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha ettől kellő nevelő és a további elkövetéstől visszatartó hatás várható. A fegyelmi büntetés felfüggesztésének próbaideje 6 hónaptól 1 évig terjedhet. 1 évnél rövidebb próbaidő esetén annak tartamát hónapokban kell megállapítani.

3.7
A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést is haladéktalanul végre kell hajtani, ha az elkövetővel szemben a próbaidő tartama alatt újabb, a szóbeli feddésnél és az írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetést szabnak ki, kivéve, ha mindkét fegyelmi büntetés a kizárás.

3.8
A halmozottan kiszabott két fegyelmi büntetés tartama (amennyiben azok azonos típusú büntetések) sem haladhatja meg az adott büntetési nemre vonatkozóan a jelen Szabályzat által egyébként meghatározott legnagyobb mértéket.

Az Egylet tagjai a jelen Szabályzatot az Egylet 2008. március 12-én megtartott közgyűlésén fogadták el. A jelen Szabályzat az elfogadás napján lép hatályba és egyidejűleg hatályon kívül helyezi az Egylet korábbi Fegyelmi Szabályzatának rendelkezéseit.