2010. december 1.

KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV

mely készült a SPARTACUS VITORLÁS EGYLET 2010. december 01. napján 18 órakor a CÉH 3 Zrt. (1112 Budapest, Dió u. 3-5.) tárgyalójában megtartott őszi közgyűlésén.

Szórádi Róbert elnök üdvözli a megjelenteket és megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes, mert azon a rendes tagok (82 fő) több mint fele (58 fő) képviselteti magát. Megnyitja a közgyűlést, és javasolja, hogy a közgyűlés válassza meg levezető elnöknek Gáborjáni-Szabó Gábort jegyzőkönyvvezetőnek Nanszák Györgynét, a jegyzőkönyv hitelesítőinek Erdélyi Bélát és Zoltai Ferencet, a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak pedig Alibán Andrást és Erdélyi Sebestyént.

A közgyűlés a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv hitelesítőket, a Szavazatszámláló Bizottság tagjait 1 tartózkodással megválasztotta az előterjesztésnek megfelelően.

Ezt követően a levezető elnök ismerteti a közgyűlési meghívóban szereplő napirendi pontokat, amelyekhez egy kiegészítő javaslat érkezett. Ezek alapján a következő napirendi pontokat terjeszti elő a közgyűlésnek:

1. 2011. évi tagdíj és belépési díj javasolt mértékének előterjesztése

Előadó: Szórádi Róbert

1. Jelölő Bizottság választása a 2011 tavaszi tisztújító közgyűlésre

Előadó: levezető elnök

1. Az Alapszabály-módosító előkészítő bizottság beszámolója (előterjesztés mellékelve)

Előadó: Dr. Horváth István

1. Az év kormányosa, az év legénysége, az év ifjúsági sportolója, az év csillaghajósa és “A közösségért végzett munkáért”  díj átadása

Előadó: levezető elnök

1. Egyebek

A napirend módosítására, egyéb kiegészítésére javaslat nem érkezett.

A közgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a napirendi pontokat.

Tenke Tamás az Egylet anyagi stabilitásáról kér felvilágosítást. Szórádi Róbert beszámol, menyire nehéz ebben a gazdasági helyzetben szponzort találni. Szerény költségvetést kell készítenünk 2011 évre.

1. napirendi pont:
2010. évi tagdíj és belépési díj javasolt mértékének előterjesztése
Előadó: Szórádi Róbert
A gazdasági válságra hivatkozva, az Elnökség javaslata – 2009-es évhez hasonlóan – ne emeljük a tagdíj és a belépési díj összegét 2010. évben. Javaslom tehát:

Tagdíj felnőtt: 150.000 forint
Tagdíj ifjúsági (24 éves korig): 60.000 forint
Belépési díj: 2.300.000 forint

A közgyűlés 6 tartózkodással megszavazta a tagdíjakat és a belépési díjat 2010. évre az előterjesztésnek megfelelően:

Tagdíj felnőtt: 150.000 Ft
Tagdíj ifi (24 éves korig): 60.000 Ft
Belépési díj: 2.300.000 Ft

2. napirendi pont:
Jelölő Bizottság választása a 2011 tavaszi tisztújító közgyűlésre
Előadó: Gáborjáni Szabó Gábor

A jelenlegi Elnökség letöltötte mandátumát,új Elnökség megválasztására kerül sor, melyet a jelölőbizottság választ meg. Javasolja a bizottság tagjait: Dr. Marton István, Majthényi Szabolcs, D’Albini András

A közgyűlés a Jelölő Bizottság tagjait 8 tartózkodással megválasztotta.

3. napirendi pont:
Az Alapszabály-módosító előkészítő bizottság beszámolója (előterjesztés mellékelve)
Előadó: Dr. Horváth István

7 tagú bizottság felállítására került sor, a tagjait az előző Közgyűlésen szavaztuk meg. A bizottság elnöke: Dr. Horváth István, tagok: Gáborjáni-Szabó Gábor, Gereben Gábor, Hamrák Péter, Kovács Zsófi, Visy László, ifj. Ziegler János. Feladatunk az Alapszabály átnézése a jogszabályok változtatása miatt, valamint a III/9§ vizsgálása, mely az Egylet tagságával és a tagi viszony szabályaival foglalkozik.
Megköszöni a Bizottság munkáját, részben eredményesnek tartotta. Sajnos a III/9§ fejezetében nem sikerült dönteni, kompromisszumot kötni a szüneteltetni kívánó tagokkal. Kovács Zsófi 3 javaslatot készített, mely a saját véleményét tükrözi.
Az Alapszabály egészét – e fejezet kivételével – átdolgoztuk, a tervezetet megküldtük.

Gáborjáni-Szabó Gábor felkéri Toronyi Bencét, hogy a saját és a Kovács Zsófi által elkészített tervezetet kommentálja.
Toronyi Bence: Az előző Közgyűlés határozata alapján 43 igen és 5 nem szavazattal az Bizottság tagjai vállalták megbízatásukat. Javaslatot kellett volna tennie a Bizottságnak és azt kiegészítenünk Zsófival.
Szórádi Róbert: megkérdezi Dr. Horváth Istvánt, van-e esély, hogy rövid időn belül konszenzusra jusson a Bizottság. Dr. Horváth István kommentálta, hogy nem jött létre olyan javaslat, melyet a Bizottság tagjai – mint testület – elfogadtak volna. Kovács Zsófi a Közgyűlésen az Egylet rendes tagjaként felteheti kérdéseit (nincs jelen). Elnök úr kérdésére nem tud válaszolni. Visy László és Hamrák Péter terjesztett elő változásokat, de nem kapták meg a Bizottság többségi szavazatát, ezért a javaslatukat nem lehetett előterjeszteni.

Visy László: Egyetértek Toronyi Bencével, a Bizottság nem tudott javaslatot tenni. Javaslom, hallgassuk meg a Tagság véleményét, hogy közelebb jussunk a megoldáshoz.

Dr. Horváth István. Természetesen, ha a Bizottság felhatalmazást kap, folytatja a munkáját.

Hamrák Péter: Ötleteink vannak a Bizottságban. Azt beszéltük meg, a tagok véleményét is meghallgatjuk.

Süli András: szerintem most döntsük el a Zsófi által beterjesztett 3 javaslat alapján, hogy melyiket választjuk.

Toronyi Bence: májusi közgyűlésen megkérdeztem, mekkora taglétszámban gondolkodik a Spari. Türelmesen várjuk a reakciókat, ezért terjesztettük be javaslatainkat.

Szórádi Róbert. A tagságot szeretnénk 100 fő fölé növelni, ez nagymértékben segítené az Egylet gazdálkodását és stabilitását. (6-8 éve már attól félünk, ez a létszám egyre kevesebb lesz.

Ambrózy György: Vegyük figyelembe a taglétszám emelésére vonatkozó javaslatot, döntsünk most.

Gáborjáni-Szabó Gábor: Szerintem az előkészítés nincs olyan fázisban, hogy a mai napon döntést tudjunk hozni. Az Alapszabály módosítására két javaslat van, egyet a Bizottság, egyet Zsófi és Bence  (szüneteltetéssel kapcsolatos) közösen nyújtott be. Mindkettőben döntésre kell jutnunk, mert a bíróságon be kell nyújtanunk a módosítást, de célszerű egyszerre elintézni.
Javaslom, szavazzunk, hogy egylépésben tegyük-e meg az Alapszabály-módosító javaslatunkat a bíróságon.

A Közgyűlés 10 tartózkodással megszavazta, hogy egylépésben tesszük meg a változtatást a bíróságon.

Gáborjáni-Szabó Gábor: amennyiben egyetért a Tagság a Bizottság által benyújtott módosítással, azt érvényesítenünk kell az Alapszabályban, de az előző szavazás alapján erre akkor kerülhet sor, ha minden pontban megállapodtunk.

A Közgyűlés 3 nem és 14 tartózkodással megszavazta, hogy az Alapszabály módosítását akkor kezdeményezzük a bíróságon, ha minden pontban megállapodtunk.

Gáborjáni-Szabó Gábor: az Elnökség előzetesen megküldte a szüneteltetésre vonatkozó javaslatát, mely szerint Rendes tag kérheti tagsági viszonyának ideiglenes szüneteltetését egy évre, melyet évenként újból és újból legfeljebb további 8 évre meghosszabbíthat. A szüneteltetés és az esetleges hosszabbítás iránti kérelmet írásban kell az. Elnökséghez bejelentenie, melyről az Elnökség dönt. A szüneteltetés alatt a tag szavazásra és a telep használatára nem jogosult (még vendégként sem). A szüneteltetés státuszát és a szüneteltetésben töltött évek számát a tagnyilvántartásban rögzíteni kell. Az kérvényező tag szüneteltetésben eltöltött első évében a mindenkori érvényes tagdíj 10%-át fizeti, majd az esetleges második évében 20%, illetve ezt folytatva a 10-ik évben már teljes tagdíjat fizeti.” ( pl.: A negyedik szüneteltetésben eltöltött évben a tagdíj az akkor érvényes teljes tagdíj 40 %-a, a kilencedikben pedig 90%-a, a tízedik évben már értelmetlen a szüneteltetés).

D’Albini András felveti, ha valaki megszakításokkal szüneteltet, akkor hogyan számoljuk az éveket. Szórádi Róbert válasza alapján a szüneteltetési évek összeadódnak.
Kádár Gábor számításokat végzett, hogy az Egyletbe történő befizetések sokkal magasabbak, mint más egyesületeknél. A Tagság reakciója alapján azt kell figyelembe venni, és mindenkinek mérlegelni, mennyit ér neki a Spartacus Vitorlás Egylet tagsága.

Polgár Csaba dr: A bizottság elsősorban az alapszabály III. pontjának változtatására alakult. Feladatát nem végezte el, mert nem tudott konszenzusra jutni. Addig ne szavazzunk, míg a bizottság tagjai nem látnak esélyt a kompromisszumot kötnek. Dolgozzanak tovább. Kérdés, hogy a következő elnökség be tudja-e tartani az Alapszabályt (tag vendége, teleplátogatás, fizeti-e a díjakat). Tartsuk be a saját szabályainkat! Dolgozzon tovább a Bizottság és a következő Közgyűlésen mutatták be a tervezetet.

Kozma Anda: ne húzzuk az időt, most döntsünk a szüneteltetés kérdéséről.

Hamrák Péter: a Bizottság szerint töröljük el a szüneteltetést, de ezt a javaslatot az Elnökség nem fogadta el.

Gáborjáni-Szabó Gábor: mivel egyre többen kívántak a szüneteltetés lehetőségével élni, ezért kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk.

Galántha György: hogy várjuk el a belépni szándékozóktól, hogy kifizesse a belépési díjat, ha nincs reménye arra, hogy legalább egy részét vissza is tudja kapni? Szigorú időrendi nyilvántartást kell vezetni a kilépni és belépni szándékozókról. Ha van a listán kilépő, csak úgy léphet be új tag, ha a belépési díj egyik felét a kilépőnek, másikat az Egyletnek fizeti. Ez vonatkozna arra is, aki hoz maga helyett belépőt. Ezzel lehetővé válik a kilépés, persze áldozattal, de hozzon áldozatot a kilépő is az egyletért. Az Egylet is jól jár, megkapja a belépési díj felét és nem csökken a taglétszám. Csak fx összegért lehessen valaki tag, ne legyen alku tárgya a belépési díj. Az éves tagdíj 40 %-a legyen a szüneteltetés díja. Ez kellően magas ahhoz, hogy ne legyen vonzó a szüneteltetés és ahhoz is, hogy az Egyletnek megérje. Butaság, hogy a napidíj ellenében sem jöhetnek be a telepre, pedig több közünk van hozzájuk, mint egy vadidegen emberhez, hiszen többet fizetnek, ráadásul a barátaink is. Amíg a kilépő nem tud kilépni, köteles legyen szüneteltetni.

Polgár Csaba dr: a szüneteltetés lehetőségét egy klubtagunk miatt méltányosságból hoztuk, hogy segítsünk rajta. Nem támogatom a szüneteltetést, csakis visszmajor helyzetekre. Nem azért, mert megéri befizetni, vagy nem a tagdíjat. Az alapszabály szerint a tagság bármikor szabadon eladható, az Elnökség élhet elővásárlási joggal. Az, hogy az új belépőt az Elnökség irányítsa ahhoz, aki el szeretné adni a tagságát, a maradni akaró tagsággal szemben ellentétes, mivel a belépési díj teljes összege nem az Egylethez jön. A tagság nem tulajdoni rész.
Visy László: Sokan azért szüneteltetnek, mert az Alapszabály szerint lehetőségük van rá. Korlátozzuk öt évben a tagság eladását, ha mégis marad, visszamenőleg kifizeti az elmaradt tagdíjat.

Gáborjáni-Szabó Gábor: Két percre korlátozom a hozzászólásokat.

Kádár Gábor: Nehéz a tagságot eladni, mivel egy év próbaidő van.

Békés Miklós: 1991 óva járok a klubba, jóhiszeműen szüneteltetek, mert fontos nekem a Spari, ezért fizetem a tagdíjat. Nem azért, mert lehetőségem van rá.

Haranghy Csaba rövid visszaemlékezést tart a Klubbról az alapítástól kezdve napjainkig. Ő is megjegyzi, hogy a tagságból való kilépés már akkor is felmerült Abban az időben is úgy vélekedett, hogy nem szabad elfogadni a kilépni szándékozótól való visszavásárlás tényét, mert ellehetetleníti a klub helyzetét. Tenke Tibor bevezette, hogy növeljük a taglétszámot, és éven te rendezzünk egy nagy versenyt, melyre – ha lehetőségünk van rá – pályázunk. Úgy gondolja, a szüneteltetés megadása továbbra is maradjon elnökségi hatáskör. A szüneteltetés díja legyen egyenértékű a tag vendége díjjal, mely 50.000 Ft

Hamrák Péter: Az eddig befizetett belépési díjakat elköltöttük. Az új belépőnek legyen egy éven belül lehetősége pl. a belépési díj 80%-át visszakapni, 5-10 év eltelte után nem járna vissza pénz. Kérdés, hogy mennyibe kerül, ha a tag használja a telepet, és mennyibe kerül akkor, ha fizeti a szüneteltető tagdíjat és nem jár le. A költségeket ki kell fizetni, ebből az ún. fenntartási költségek ( Béci, munkabér, motorosok.) kb. 90%-át teszik ki.

Toronyi Bence: Az Alapszabályban lévő helyzetet kívántuk megoldani, nem látogatjuk Zsófival a telepet. Véleményem szerint a rendes tagnak több joga van, mint aki három órát tölt a telepe.
Felolvassa Kovács Zsófi levelét, aki tagja volt az Alapszabály-módosító előkészítő bizottságnak és nincs jelen a közgyűlésen.
Az egyesülési jogról szóló törvény nem ismeri sem a belépési díjat, sem a tagsági jog értékesíthetőségét, örökölhetőségét, sem annak megválthatóságát. Vagyis az ütköző álláspontokat ugyanazon szabályozatlan jogszabályi környezet alapján kell elbírálni. Ez nem lehet érv sem pro, sem kontra.
Az alapításkori szándék, többek elmondása alapján az volt, hogy ne tudja senki felvásárolni az Egyletet, ne kerülhessen olyan többségbe senki, hogy kiszoríthassa az Egyletből a többi tagot, vagy azok egy részét. Ezért választották az alapítók az egyesületi formát, ahol minden tagnak csak egy szavazata van, függetlenül az anyagi hozzájárulástól.
Az Egylet megalapításakor először a tagok “vásárlási felhatalmazást” adtak (1992. július 30-i közgyűlés) a vezetőségnek, egyben vállalták az anyagi hozzájárulás teljesítését, anélkül, hogy lett volna alapszabály, tudták volna, hogy mi fogja majd később szabályozni ezen befizetésüket.
A fent említett közgyűlésen választottak egy bizottságot, akinek feladata volt, hogy 1992. év végéig elkészítse az alapszabályt.
Azonban az alapszabály elkészülte előtt nyilatkozni kellett, hogy a tag vállalja-e a befizetést és ezzel “megerősíti-e a tagságát”. Vagyis a tagok teljesen vakon bízva a vezetőségben, nyilatkoztak, hogy befizetik a vételár rájuk eső részét, anélkül, hogy ismerték volna a későbbi alapszabályt. Erre szeretném felhívni azok figyelmét, akik a vitában azt vágták a fejemhez, hogy miért hőbörgünk, hiszen az alapszabály ismeretében léptünk be.
A bizottság első ülésének jegyzőkönyve szerint Karlovits János, Pfeningberger Ottó, Szűcs Péter, dr. Horváth István, Kardos Antal voltak jelen (1992. augusztus 4.). A jegyzőkönyvben rögzítve van, hogy aki nem fizet, az elveszíti a tagságát – vagyis nem önkéntes volt a belépés, hanem kényszerű. Alapszabály hiányában még nem volt “versenyzőtagi” státusz, tehát egy választási lehetőség volt csak, tagnak lenni, vagy elhagyni a klubot.
Az akkori iratok tanúsága szerint működött az a fajta szolidaritás, amit Bencével emlegettünk korábbi leveleinkben. A bizottság a jegyzőkönyvben rögzítette, hogy külön segítséget kellene nyújtani annak, aki anyagi helyzete miatt nem tudja egyben befizetni az Egylet megvásárlásából rá eső részt. Ezen felül, a jobb anyagi helyzetben lévő tagtársakat pedig felkérték, hogy esetleg fizessék be előre – kamatmentesen!!!! – a vételárrészt azok helyett, akiknek egy nem megy határidőre. Erre volt mellékelve egy nyilatkozati formanyomtatvány. Tudtunkkal volt is olyan, aki eleget tett a felhívásnak és befizette egy tagtárs részét.
A bizottság kilépés esetére javasolta, hogy aki hoz egy új tagot, az kapja meg az Egylet által meghatározott és az új tag által befizetett belépési díj felét. Ez megegyezik azzal, amit az 1. illetve részben, amit a 2. számú alapszabály javaslatunkban mi is javasoltunk.
1994. szeptember 1-i körlevél szerint a “vagyon az egylet rendes tagjainak oszthatatlan közös tulajdona”. Ezen közös tulajdoni rész pedig örökölhető és átruházható.
Az 1998. március 20-i elnöki levél pedig rögzíti, hogy a “telep véglegesen magánkézbe, 85 személy osztatlan tulajdonába került.”
Az első részlet befizetéséről Dani és az én nevemre kiállított, 1992. 09. 25-i bizonylaton “ingatlan vásárlási előleg” szerepel.
Mindezeket követően az Elnökség 2010. április 27-i levelem a szünetelés lehetőségének megvonása után arra hívja fel a figyelmemet, hogy ha nem fizetem be a tagdíjat, akkor törölnek. Érdemes megfigyelni a hozzáállásbeli különbséget.
A fent idézett régi dokumentumok azért fontosak, mert azok, akik befizették a vételár rájuk eső részét, azok abban a hiszemben, arra számítva fizettek be, amit ezekben a dokumentumokban olvastak és nem úgy tekintettek a befizetésre, mint “önkéntes támogatásra”, forgalomképtelen befizetésre, belépési díjra, stb. ahogy egyes tagtársak azt állítják. Jogi szempontból ezek alapozzák meg az Egylet és a tagok közötti viszonyt, ezek tartalmazzák a “szerződéskötési szándékot”. Ennél részletesebb jogi elemzésbe itt most nem mennék bele.
Visszakanyarodva a 2. pontban írtakhoz: nem azért tartom fontosnak a jelenlegi szabályok módosítását, mert 1) ki akartam lépni az Egyletből, 2) anyagi hasznot akarok húzni belőle – ahogy azt a szememre hányta néhány tagtárs a levelezés során-, hanem pont azért, mert véleményem szerint a szünetelés lehetőségének megvonása praktikusan a tagok egy részének az Egyletből történő kiszorításához vezet.
Véleményem szerint a szűken értelmezett probléma a törlés esetében jelentkezik, amikor a tagsági díj meg nem fizetése esetén a tag mindenfajta egyéb korlát nélkül törölhető a tagság soraiból, még akkor is, ha ő egyike volt azoknak, akik a fentiek szerint hozzájárultak, hogy az Egylet egyáltalán létezhessen a mai napon. Ezt a minimálisan megoldandó problémát az általam készített alapszabály javaslatok 3. verziója tartalmazza.
Véleményem szerint a szünetelés – részleges – megoldást jelent a kérdésre. A szünetelés sem jogi, sem fizikai szempontból nem foglalja a helyet az új “aktív” tagok elől, így az Egyletnek kárt nem okoz a szünetelés. Sőt. A szünetelés során az Egylet szolgáltatásai igénybevétele nélkül fizet a szünetelő tag díjat, amelyet tisztán az egyleti cél megvalósítására – azaz az utánpótlás nevelésre – lehet fordítani (és nem a telep kényelmi fokozatának növelésére, ilyen irányú luxusbefektetésekre). Azonban a szünetelés mellett is, véleményem szerint fontos tisztázni a tagsági jog minősítésének kérdését a tiszta viszonyok megteremtése céljából.
A tagsági jog minősítésével kapcsolatos véleményemet az elkészített három alapszabály verzióból ismerhetitek, itt nem ismételném meg. Ebben a levélben azokat a gondolatokat írtam le, amiből kiindulva megírtam a javaslatokat. Az elkészített három javaslat három különböző koncepció, a továbblépés három irányát képezi le. Elsősorban véleményem szerint azt kell eldönteni, hogy mi legyen az irány a jövőben, és ehhez kell rendelni az alapszabályi megoldást.

Gáborjáni-Szabó Gábor: Zsófi levelével én nem értek egyet. Az Elnökség feladata, hogy az Alapszabály szerint járjon el, ez így is történt, jól működik. Az Elnökség nem mérlegel, mert akkor nem jogszerűen jár el.

Békés Miklós megjegyzi, hogy Kovács Zsófi nem azt írta, hogy az Elnökség mérlegeljen. Polgár Csaba dr. a szüneteltetés fizetési mértékét. melyet Haranghy Csaba 50.000 Ft-ban határozná meg – nem ért egyet. Szerinte a Rendes tag minden évben mérlegel, hogy megéri-e fizetni a tagdíjat, vagy inkább szüneteltessen. Az a probléma, hogy a rendes tagokhoz képest sok a szüneteltető (9+6 szeretne). Erdélyi Dániel szintén nem támogatja a szüneteltetést, szerinte a tulajdonszerzés történt a tagság megvásárlásával, tehát “közös költséget kell fizetni”. Solti Péter szintén nem támogatja a szüneteltetést, a tagság eladásakor pedig rendezni kell az addigi elmaradásokat. Toronyi Bence álláspontja, hogy aki szüneteltet, nem azért teszi, mert ki szeretne lépni. Kozma Anda szerint vonzóbbá kellene tenni a belépési szabályokat, akkor lehetne bővíteni a taglétszámot, amennyiben ez a cél.

Polgár Csaba dr.: az eladásnak nincs akadálya, az Elnökség ne irányítson vevőt az értékesíteni kvánó tagtárshoz. Az a cél, hogy az új belépő közvetlenül az Egyletnek fizessen.

Gáborjáni-Szabó Gábor: Zárjuk le ezt a napirendi pontot. Az Alapszabály-módosító Bizottság készítsen egy szöveges előterjesztést a következő Közgyűlésre. Szavazzunk arról, hogy a tagság kívánja-e az eddig benyújtott három módosításból valamelyiket elfogadni, vagy maradjon a jelenlegi Alapszabály, amíg nem alakul ki a végleges.

A Közgyűlés 1 tartózkodással megszavazta, hogy maradjon a jelenlegi  Alapszabály, míg nem alakul ki a végleges döntés a változtatásra.

4. napirendi pont
Az év kormányosa, az év legénysége, az év ifjúsági sportolója, az év csillaghajósa és “A közösségért végzett munkáért” díj átadása
Előadó: Gáborjáni-Szabó Gábor

Rögtön átadja a szót a díjak átadóinak: Gereben Gábor, Visy László, Erdélyi Béla, Polgár Csaba.
Gereben Gábor javasolta, hogy a klub díjainak története és nyertesei legyenek fenn a honlapon.

A díjak alapítói rövid beszédet mondanak, ismertetik a díj kiosztásának menetét.
Az év kormányosát az előző évek győztes kormányosai választják.
Az év legénysége címet a Versenyzők Tanácsa terjeszti elő, a Közgyűlés szavazza meg. 2010-ben D’Albini András, Domokos András és Takácsy Levente a jelölt.
Az év ifjúsági sportolójáról az Elnökség dönt.
Az év csillaghajósa díj pontverseny alapján kerül kiszámításra. A Balatonon legeredményesebben teljesített versenyző kapja meg.
A közösségért végzett munka díjazottjáról az Elnökség dönt.

Az év kormányosa: Majthényi Szabolcs
Az év legénysége:Domokos András
Az év ifjúsági sportolója: Takácsy Lilla
Az év csillaghajósa: Gereben Márton-Gereben Péter
Közösségért végzett munka díjazottját a következő közgyűlésen határozzák meg

Erdélyi Béla tájékoztatja a tagságot, hogy 2011-ben Csillaghajó Districtbajnokságot rendezünk. Egy hét alatt három versenyt bonyolítunk, melyre várjuk az tagok aktivitását, segítését.
Azt kívánja: “legyen olyan hangulat a telepen, hogy itt szeressünk lenni, és ne a tagdíj befizetésén gondolkozzunk”

A levezető elnök egyéb napirendi pont hiányában a közgyűlést berekesztette.

k.m.f.