Spartacus Vitorlás Egylet

Klub › Szparisok

Bóna Gábor

– Emlékezz vissza, mikor jöttél le először a földvári telepre?
Valamikor a 60-as évek közepén, olyan 11-12 éves koromban jártam először a telepen. Az első kísérlet nem volt igazán sikeres, Iván bácsi viszonylag hamar elzavart – egy vízirendőrrel volt kis kalandom, amit rossz néven vett. Aztán persze újra próbálkoztam, több sikerrel. Az első nyár, amire már úgy emlékszem vissza, hogy a legnagyobb részét a telepen töltöttem, sokat vitorláztunk és belekerültem a „kalózos ificsapatba”, az 68-ban volt.

Kinek a révén, milyen körülmények között?
A papám ismerte Iván bácsit, ő vitt le. Én akkor már elég sokat ültem hajóban – a szüleim kalózával Szántód–Tihany–Földvár között rendszeresen vitorláztunk, sőt addigra már a part mellett egyedül is kimehettem néha.

Milyen volt akkor a klub képe, milyen volt a hangulat, kik voltak a számodra meghatározó személyiségek?
Ahogy visszaemlékszem, az egy egészen csodálatos időszak volt, sok hajóosztály volt a klubban, sok versenyzővel, és nagyon jó csapatszellemmel. Ott voltak az idősebb hollandisok és a star-osok, akikre felnéztünk, az „öreg” dragonosok, a finnes csapat, akikkel ifi kalózosokként sokszor rivalizáltunk, egy ideig még volt felnőtt és női kalóz is, és voltunk mi legalább öt-hat hajóval, ifi kalózosok. Az abszolút meghatározó személyiség természetesen Iván bácsi volt, mint élet és halál ura a telepen, de a fegyelem és szigorúság mellett (vagy ellenére) is nagyon jól éreztük magunkat, vidám, jó társaság volt, és rengeteget vitorláztunk.

A vitorlázó pályafutásodban milyen szerepe volt a klubnak? Versenyeztél-e máshol?
A Spariban kezdtem komolyan vitorlázni, és azóta is ugyanott versenyzek. A klubnak és a klub szellemiségének, annak hogy sok kiváló vitorlázótól tanulhattam, alapvető szerepe volt abban, hogy milyen vitorlázó és versenyző lettem, de azt hiszem nagyon fontos volt az egyéniségem, a kapcsolataim alakításában is.

Milyen hajóosztályokban vitorláztál illetve vitorlázol?
Ifi kalózban kezdtem, aztán sokáig 470-essel versenyeztem, közben néhány évig Windglider-rel szörfben indultam, volt egy rövid próbálkozásom a Hollandival, aztán néhány évig Soling-oztam. Azóta különböző osztályokban nagyhajós versenyeken indulok rendszeresen, 2003-ban a Nemere II. kormányosa voltam.


Eddigi legjobb eredményeid?

A kalóz juniortól kezdve, különböző osztályokban (a szörf-öt is beleszámítva) eddig összesen nyolc Magyar Bajnokságot nyertem (az utolsót 2003-ban), és volt sok érmes helyezésem. Osztályban néhányszor, abszolútban egyszer nyertem a Kék Szalagon. Volt egy szörf világbajnokságon elért 30.-ik, és a 2002-es Barcolana-n Maxi osztályban elért 14-ik helyem is. Nem is beszélve a 2003-as Forint Kupáról, amit végre 15 évi próbálkozás után sikerült megnyernem.

Eddigi legnagyobb vitorlázó-kudarcod?
Nagy kudarc élményekre nem emlékszem. Persze sokszor volt olyan, hogy csak egy kicsi hiányzott volna egy jó eredményhez, de ezek inkább pech-ek, amiket hosszú távon általában kiegyenlítenek a mázlik. Azt sem kudarcnak ítélem, hogy 470-esben, vagy a szörf-ben (amikben talán leginkább lett volna esélyem) nem sikerült igazán komoly nemzetközi eredményeket elérnem. Ahhoz már akkor is arra lett volna szükség, hogy minden mást (egyetemet, munkát, magánéletet) egyértelműen a vitorlázás mögé soroljak – amit néha lehet, hogy szívesen megtettem volna, de a racionális megfontolás végül mindig valami kompromisszumot eredményezett.

Milyen szélben, milyen időjárási körülmények között (hol?) szeretsz leginkább vitorlázni?
Jobban szeretek közepes, vagy még inkább erős szélben vitorlázni, mint gyengében. A legjobb persze az, ha még a nap is süt. Általában szeretem a pörgölődős északit Füred előtt, a nyugatit Földváron, viharos északnyugatiban szörfözni Szántód előtt (az utóbbihoz sajnos mostanában kevés a víz). Tengeren jobban szeretek a szigetek között navigálni, mint napokig menni egy irányban. Persze mindenekelőtt versenyezni szeretek, de szívesen túrázom is a családdal, vagy egy jó társasággal.

Saját véleményed szerint mi a legjobb és a legrosszabb tulajdonságod a vízen?
A jó talán az, hogy elég kitartóan oda tudok figyelni. A rosszakról inkább a legénységemet kell kérdezni (bár azt hiszem, elég jól elvannak velem).

Szerinted milyen egy ideális este Földváron?
Estéje válogatja, de a nagyterem előtt üldögélve a Balatont, a naplementét, aztán a csillagokat nézni, és közben egy jó társasággal borozgatni, beszélgetni – ez szinte mindig bejön.

Hiányolsz-e valamit a mai földvári klubéletből?
Leginkább azt, hogy nem tudok elég sokat ott lenni.

Mit adott neked a vitorlázás?
Csodálatos élményeket a vízen, a versenyzés és a győzelem örömét, barátokat, társaságot, egy saját klubot, kikapcsolódást… Felsorolni is sok, hogy mi mindent.

Mik a terveid?
Sokáig szeretnék még versenyezni, vízen lenni, élvezni a vitorlázást.