Spartacus Vitorlás Egylet

Klub › Szparisok

Detre Szabolcs és Zsolt

Adattábla:

Szabolcs / Zsolt
születési dátum: 1947. március 7.
magasság: 181 /178 cm
súly: 90 /80 kg
egyesület: Kenese Marina Port VSE
hajóosztály: Asso 99
nevelőedző: Király László (MAFC)

Hazai eredmények:

Szabolcs
OB arany:
11x Repülő Hollandi
5x Soling
1x Star
2x Asso99 (Yuppie Avant Garde)
1x 33 lábas (Yuppie)
1x Verseny Yacht (Yuppie Assoluta)
2x Összevont Cirkáló (Délibáb)

Zsolt
OB arany:
11x Repülő Hollandi
4x Soling
1x Star
2x Asso99 (Yuppie Avant Garde)
1x 30-as cirkáló (Hárpia)
2x AX (Impala)
1x Sudár (Levendulás)
2x Összevont Cirkáló (Délibáb)
1x Verseny Yacht (Yuppie Assoluta)
1x Yardstick I. (Yankee)

Nemzetközi közös eredményeink:

Repülő Hollandi:
Olimpia III.(1980)
Világbajnoki 4. hely (1983 Cagliari)
Világbajnoki 7. hely (1986 Rio)
Kieler Woche 4.
Olasz nemzeti bajnoki arany
Osztrák nemzeti bajnoki arany
Jugó nemzeti bajnoki arany
Holland nemzeti bajnoki arany
Lengyel nemzeti bajnoki arany
Nyugat-Német nemzeti bajnoki arany

Soling:
Európabajnokság 6. hely
Európabajnokság 9. hely

Asso99:
Európabajnokság 2. hely
Európabajnokság 3.hely
Európabajnokság 5.hely
Európabajnokság 7.hely
Európabajnokság 8.hely

hobbi: sí, tenisz, foci, fotó



– Mit sportoltatok a vitorlázás előtt?

Mivel mindig a Normafa közelében laktunk, már kilenc éves korunkban leigazolt síversenyzők voltunk. Abban az időben a következőképp nézett ki egy havas vasárnap:
• reggel 8 órakor sífutóverseny
• 11 órakor lesiklóverseny a Normalejtőn – cél a Harangvölgyben,
• 2 órakor ugróverseny a Kis sáncon.
Később megmaradtunk a lesiklásnál. Itt szép eredményeket értünk el, bajnokságokat nyertünk serdülő-ifi – junior-felnőtt korcsoportokban egyaránt. Majdnem tíz évig voltunk válogatottak, többször vettünk részt külföldön FIS versenyeken.
A Vasas SC serdülő és ifi csapatában fociztunk a gimnáziumi évek alatt. Nagyon érdekes korszak volt. Minden vasárnap délelőtt bajnoki meccs, olyan csapatokkal, mint a Fradi, MTK, Dózsa, Honvéd stb. Nagy élmény volt, amikor az akkori legendás hírű játékosokból álló Vasas felnőtt csapat, velünk, ifikkel játszott edzőmeccset.
A magyar foci akkor, a 60-as években még kiváló volt, a VB-n például ötödik helyet tudott elérni! A focit és a sízést tavasszal nehéz volt egyszerre csinálni. Lavíroztunk a két sportág között azokban a hetekben. Egyik hétvégén ide a másik hétvégén oda mentünk. Egyszer úgy jártunk, hogy a hétvégén Mátrába kellett menni egy nagyszabású síversenyre. Előző este bejött egy nagyon szeles, meleg esős idő, elmaradt a síverseny. A következő hétvégén már, muszáj volt elmenni az edzőmeccsre. Amilyen pechünk volt, akkora hó esett, hogy elmaradt a focimeccs. A focinak az egyetemi felvételi vetett véget 65-ben.

– Mikor kezdetetek vitorlázni?
1966 nyarán Szalay Laci-bá síedzőnk levitt Füredre a MAFC telepre. Itt résztvettünk egy kezdő, kalóz táborban, ahol feltűnően gyorsak voltunk hátszélben. Felfigyeltek ránk és elindítottak egy Füred-Alsóörs-Tihany-Füred túraversenyen (130 induló !). Nagy mákunk volt, Tihanynál még a legjobb MAFC-osok voltunk. 1968 tavaszán az új vezetés kirúgott, mert télen nem jártunk edzésre, a sízés miatt. De Klatsmányi Tibornak (BME tanára) köszönhetően visszavettek minket. Ekkor ismerkedtünk meg első edzőnkkel, Király Lászlóval, aki nagyon szeretett minket és sokat tett azért, hogy megtanuljunk vitorlázni.

– Milyen hajóosztályokban, kivel, kikkel versenyeztetek?
Jól emlékszünk minden egyes versenyzőtársunkra, akiket időrendileg pontosan felsorolunk:
• Kalóz: Bíró István, Szörényi Gábor, Kovács Buna József, Kovács László – ( aki a híres Kovács Béla bátyja volt)
• Dragon: ( Fekete Antal )
• FD: Csikós János, Majoross Péter, Szentpéteri Ádám, Endrédi Marcell, Argai Béla
• Soling: Bakos Tamás, Sigmond András, Endrédi Marcell, Balogh Balázs, Sass Zoltán, Zoltai Ferenc, Bendicsek József, Pálinkás Csaba, Lovas András, Lovas Péter, Páger József, Kis Gábor, Detre Cynthia, Fazakas György, Nyári Gyula, Szabó László, Tímár Péter, Magyar Géza, Keller András, Fonyó Károly.
• Star: Pataki Péter(1981. kormánynál Zsolt), Tenke Tibor(1986 Zsolt a legénység)

– Ki, kik voltak pályafutásotok edzői?
• Király László (1968-72 MAFC),
• Dolesch Iván (1973-79 Bp.Spatacus),
• Erdélyi Béla (1980-88 Bp. Spatacus),
• Sigmond András (1972-91 MVSz)

– Melyik volt a kedvenc hajótípusotok?
FD hajóosztályban 20 évet versenyeztünk, mindig nagy szeretettel gondolunk erre. Az Asso hajó pótolja az FD-s élményeket, mivel sok tekintetben ugyan úgy viselkedik. Többen is megjegyezték, hogy az “Asso tulajdonképpen egy nagy FD”

– A civil életben mivel foglalkoztok?
1992-ben alapítottunk egy Épülettechnikai Mérnökirodát, ami döntően épületgépészeti, klímatechnikai témával foglakozik.

– Ha azt mondom Repülő Hollandi és Moszkva, mi jut eszetekbe?
Tallinn. Nagyon jó emlékeket idéz föl, egy olyan sikertörténetet, ami megváltoztatta az életünket és amire mindig büszkék lehetünk. Egy olimpia teljesen más verseny mint akármelyik világbajnokság. Olimpián az ember egyszer vagy kétszer vehet csak részt. Ezért nagyon nagy a tét. Mindenki borzasztóan odafigyel. Párharcok alakulnak ki rögtön a rajt után. A szerencse nem dominál. Ha nem vagy gyors, rögtön ott találod magad a mezőny végén. Míg nagy mezőnyben lassú hajóval is lehet akár futamot is nyerni, itt ez lehetetlenség. Aki gyors az elöl van, aki gyors és precíz, az nyeri a futamot. Jó sebességünk volt 4-es szélig, de ezen belül 5–8 csomós széltartományban messze a világ leggyorsabb hajója voltunk.
A kemény hét futamban a következő nemzetek pályáztak az érmekre rajtunk kívül: Abascal (ESP), Wilkins (IRL), Haase (DDR), Leontjev (RUS), Bojsen Moller (DEN), Vollebregt (HOL), Conrad (BRA), Savelli (ITA), Mandic (YUG), Ivinsky (POL). Összesen 15 hajó rajtolt. Csak a bolgár és a ciprusi lógott ki a sorból. Mindenki nagyon jól felkészült, a futamokon ezek közül bárki nyerhetett.
Az első futamot szoros befutóval megnyertük. Utána nagyon változó szelekben 9., 5., 3. helyezésekkel stabilan az élmezőnyhöz tartoztunk. Majd következett egy szétesés, 11. Az utolsó előtti futamon erős szél volt 9. helyre futotta. Ezek után visszaestünk az ötödik helyre, mégpedig hátulról hárman (HOL, DEN , BRA) vészesen egy-két pontra megközelítettek, az előttünk levők DDR és RUS, 8–8,5 pontra eltávolodtak. (Persze ez a régi számítás, 0 – 3 – 5,7 – 8 – 10 – rendszerű volt.)

A vezetőség kétségbeesetten nézett ránk. – Legalább a hatban maradjatok bent! – mondták. Következett a döntő, utolsó futam. Pont az a szél volt, amiben szuper volt a sebességünk. A rajtnál erősen tömörült mindenki luvban, mivel rögtön ki kellett part felé fordulni a keleti szélben, Nagyon koncentráltunk a rajtra, és sikerült eljönni az első sorban. Végig vezettük a futamot, és a frissülő szélben 3 perc forral nyertünk az ír előtt. A DDR és RUS hajó végig egymással voltak elfoglalva, lemaradtak, így mi állhattunk a dobogóra. Az érmeket a hollandisoknak az ír származású elnök Lord M. Killanin adta át. Azért jött el Moszkvából ide, mert Írországnak ez volt az egyetlen érme.

– Mennyire ismerték el a 3. helyeteket az olimpián?
Még ma is kapunk autogram kérő leveleket a világ minden pontjáról, amiből látható, hogy egy Olimpiai érem nem akármilyen dolog. Az MVSz, a Bp. Spartacus SE, és a Sporthivatal anyagilag és erkölcsileg igen szépen megjutalmazott. A vitorlás sport a C kategóriából a B-be került. Ezzel a sportág központi támogatása jelentősen megemelkedett. Élménybeszámolókra hívtak és mentünk az ország különféle pontjaira aranyérmesek társaságában. Gyakorlatilag aranyérmesnek tekintettek minket a váratlan eredmény folytán.Olaszországba most is kapunk rendszeresen meghívásokat versenyekre, ahol a beharangozókban az ?olimpiai érmes? jelző mindig szerepel a nevünk előtt.

– A civil életben segített ez valamit?
Elmondhatjuk, hogy nagy erőt, önbecsülést és magabiztosságot adott ez nekünk a továbbiakban. 1979-ben, tervezői állásunkat otthagyva, professzionális versenyzőkké váltunk és teljes gőzzel az olimpiára koncentráltunk. Különben, akkor az MVSz kötelezte a válogatott keret tagjait, hogy sportállásba lépjenek. Majd később az 1984-es bojkott után ismét a mérnöki munkát tekintettük elsődlegesnek. De a versenyzést nagyon sok időt és energiát elfogyasztott, aminek éreztük a negatív hatását a szakmában. De a sport megtanított küzdeni, amit a civil életben is tudunk kamatoztatni.

– Mikor kezdtetek Solingozni?
1985 tavaszán kezdtük. Abban az évben Füreden, májusban volt a Soling EB, amelynek előversenyeként rendezett Balaton Bajnokságon majdnem a teljes mezőny részt vett, 50–60 hajó. Ezt a 4 futamos versenyt nulla hibaponttal megnyertük, olyan neves versenyzők előtt, mint Schümann és Nauck (DDR), Butnyikov (RUS), Kostecky (USA), Jesper Bank (DEN), Kuhweide (GER) stb. Utána az EB sajnos nem sikerült jól.
1987 és 88-ban újra FD-vel mentünk.
1989 tavaszán folytattuk a solingozást, mivel Füreden rendezték a Soling VB-t.
Kis szerencsével megnyerhettük volna. A futamok a szélcsend, és a rendezési ügyetlenségek következtében sorra félbe szakadtak. Közvetlenül a befutás előtt lelőttek minket 1., 3., 3., 4. helyeken, mivel letelt a 4 óra limit. Volt egy érvényes 2. helyezésünk és egy 4. helyről kióvtak minket. Végül az egész VB érvénytelen lett, mivel csak 4 futam lett megtartva.
Ez a VB arról is nevezetes, hogy az első futamot 90 km-es szélben tartották. A pályára menet már több árboc eltörött. Volt olyan, aki csak fokkal is árbocot tört.

– Milyen nagyhajókkal versenyeztetek?
Mindig vonzottak az ú.n. nagyhajók, azaz tőkesúlyos hajók. Már 1975-ben indultunk a Dragon OB-n. Majdnem minden évben valamelyik nagyhajóval versenyeztünk.
Például, az akkor felújított Nemere II.-vel 81-ben.
Izsák Szabolcs barátunkkal Schären 30?al versenyeztünk 1978, 83, és 86 ?ban. 1985-86 ban Bakos Tamás első Impala Hunter hajójában segédkezett Dojó, és bajnokságokat nyertek. Különben ebből a hajóból lett kifejlesztve az igen népszerű Regina osztály.
Rendszeresen 95-től nagyhajózunk, amikor beszálltunk a Garudába, (megvettük hozzá az árbocot.)
Ezután jöttek a Dehlerek:
Először Dehler 34 Hegemón nevű hajóval, Cselényi Józsi bácsival, aki sajnos már nincsen köztünk.Utána Dehler 33-al bajnokságot nyertünk. Ekkor kezdődött Fonyó Karcsival az együttműködésünk. A Dehlerezés folytatódott, ugyanis Feith Zoltán barátunk Dehler 39-es hajóján is sokszor versenyzünk.

– Az Assozás hogy jött?
Láttunk egy videót a 96-os Centomiglia-ról, ahol az Asso-k a rendkívül viharos szélben simán nyerték a versenyt. Ez felkeltette az érdeklődésünket és elhatároztuk hogy Assozni fogunk. 1997 őszén leugrottunk a Gardára és kipróbáltunk egy Asso-t. Különben ez volt az a hajó, amivel nyerték a Centot előző évben. Tapasztalhattuk, hogy már 2-es szélben 5–6 csomóval hasít.
Ez döntő momentum volt az Asso mellett, mivel láttuk, hogy nemcsak a viharos szelet szereti, hanem gyenge szélben is rendkívül gyors hajó. Svájcban hirdettek eladásra egy Asso-t valamelyik vitorlás lapban. A Gardáról átmentünk a Vierwaldstätter See-re, ahol megtekintettük azt, és azonmód Fonyó Karcsi megvásárolta a hajót ( Yuppie Assoluta ), amit 98 tavaszán elhoztunk a Balatonra. A svájci tavon ez a hajó nyílt osztályban versenyzett, ezért fel volt szerelve toppra húzható vitorlákkal. A 98-as szezonban egyedüli Asso voltunk a Balatonon, ezért a Yacht osztályban indultunk, a tuningolt vitorlákkal. A Liberte és a 70-esek ill. a Sopi féle Nautic 12-es hajóóriások ellen sokszor nyerni tudtunk. Következő évben már 4 db Asso futott a Balatonon. A folytatás ismert; 2002-re ez a szám 16-ra bővült, ami páratlan gyors fejlődés egy nagyhajós osztályban.

– Fonyó Károlyt hogy ismertétek meg?
1997 bajnokságra egy Dehler 33 -al készültünk Lajos József barátunkkal, aki egyébként a Dehler képviselője. Az utolsó pillanatban kiderült, hogy azzal a hajóval adminisztrációs okból nem indulhatunk. A tihanyi klubban mellette állt egy másik Dehler 33-as. Egy fiatal szép pár éppen kifutni készült vele. Oda mentünk hozzájuk és megkérdeztük, hogy volna kedvük elindulni a Magyar Bajnokságon. Azonnal igent mondtak. Karesz és Sipi volt ez a pár. Ezután lelkesen elkezdtük felkészíteni a hajót a versenyre, amit meg is nyertünk a nagyon kiélezett 33-as mezőnyben. Érdekesség volt, hogy egymás ellen versenyeztünk életünkben először, ugyanis Zsolt a Hegemón-t (34-es Dehler) kormányozta. Azóta együtt vitorlázunk Fonyó Karcsival, immár hat szezont.

– Assoban milyen eredményeitek vannak?
Jól kezdődött az Assozás 98-ban. Mivel itthon egyedül voltunk, nagyon kíváncsian vártuk, milyen lehet Asso-k ellen versenyezni? Kimentünk hát Chiemsee-re egy regattára. Akkor még azt sem tudtuk, hogy a hajót árbocostul kell levenni az utánfutóról és letenni a vízre. Azt sem tudtuk, hogy csak 4–5 ös széltől kezdve kell a középszeles genuát használni. Így voltak jócskán meglepetések, de végül megnyertük a versenyt.
Itthon a Yacht osztályban a liberásított Garudával nagy csatában megnyertük a bajnokságot.
Nagy sikerünk volt a viharos Centomiglián elért 4. helyünkkel. Abban az évben Pulában volt az EB. Ott kijöttek a hiányosságaink, nem voltunk gyorsak egyik szakaszban sem a bft. 3–4-es szelekben, így csak 7. lettünk.

A következő, 99-es évben megnyertük a Balatoni Kékszalagot, úgy hogy a trapézok le voltak szerelve. A gardai EB-n III. helyezést értünk el, de akkor még erősebb szélben tetű lassúak voltunk. Szerencsénk volt, a futamokban legyengült a szél és feljöttünk tisztes helyekre. Késő ősszel megdöntöttük a Kenese-Keszthely rekordot (3ó 50p).
A 2000. évben egy újabb hajót vett Karesz barátunk. A neve Yuppie Avant-Garde. A hajót nem tudtuk abban az évben igazán begyorsítani, így csak szerényebb eredményeink voltak külföldön.
A 2001. évben viszont megtaláltuk a gyors állítást és jól mentünk a külföldi versenyeken; Santarelli kupa 3., Német Bajnokság 1. , Osztrák 2., EB 2. és összességében az Európa Kupát is megnyertük. A hajó egyre gyorsabb lett 2002-ben. Az itthoni versenyek majdnem mindegyikét megnyertük. Külföldön Osztrák B. 2., Német B. 1., Olasz B. 2., Santarelli kupa 2. és Európa Kupa 1.

– Kikkel mentek, mentetek Assoban?
2002-es győztes csapat: Detre Szabolcs, Zsolt, Fonyó Károly, Kiss Tamás,Kisszölgyémi Ferenc, Tímár Péter.
Első években állandó csapattagok: Keller András, Sípos Ildikó.
Időlegesen a csapat tagja volt: Fa Nándor, Pallay Tibor, Zelles Sándor, Zelles Zoltán, Tóth Sándor, Barna Béla, Szépfy Zsombor, Fonyó Dániel, Detre Nándor.

– Kenese–Keszthely rekorddöntések?
1994-ben Zsigmond Péter 58 évi szünet után újította fel a Kenese-Keszthely rekorddöntési versenyt és Uhl Gyula 1936-ban futott 5ó 46p idejét egy Dehler 34-el 5ó 37p-re megjavította.
1995 évben Halmos Antal – a 8M OD atyja – kérte fel Majthényi Szabolcsot kormányzásra és jócskán, 4ó 53p-re javították a rekordot.
Az év őszén, október 21-én, az akkor új Garudával kihívtuk a szintén új Orpheust egy páros versenyre ezen a távon. Jó erős ÉNy szél volt, és a trapézolt 70-es imponáló sebességgel 4ó 25p-re javította az időt. A rekorddöntések az Orpheus-szal ezután, Lehoczky Gábor vezérletével a legfőbb késő őszi szenvedéllyé váltak. Egész télen futottak a hajók, hóviharos menetekről lehetett hallani. Nyáron esze ágában sem volt senkinek rekordot javítani. A 70-es hajó elterjedését ezek a menetek alapozták meg. A rekord ezekben az években 4ó 14p-re csökkent le szintén az Orpheus jóvoltából.

Assóval kíséreltük meg a rekord megdöntését Keszthelyről indulva 1998. október 28-án tavaszias DNy szélben. A víz 7–8 fokos volt! A hajó leszállításával és az összeszereléssel elhúzódott az idő és du. 4-kor lettünk menetkészek. A szél csak 3-4 bft. volt, de a társaság már be volt hergelve, és nekivágtunk a naplementében átszelni az őszi Balatont hosszában. Badacsony táján kaptunk jó hátszelet, amivel 10 csomó fölé ment időnként a sebességünk. Kiszámoltuk, hogy 10 csomó fölött kell, legyen az átlagunk, ha rekordot akarunk dönteni.

Földvárnál kezdett igazán fújni és lecseréltük a top spit normálra. A csövön veszélyes volt az átmenet a sötétben, ezért lehúztuk a spit. A cső után a felhúzásnál nehézségek merültek fel, mert leszakadt az egyik sarok csatja. Keller Andris – vakmerő módon – előre szaladt a hajó orrába beszedni a félelmetesen csattogó spinnakert. Nagyon aggódtunk, mert ha kiesik, a sötétben lehetetlen megtalálni. A néhány fokos víz veszélyeire nem is gondoltunk, igaz, hogy béka ruhában volt. Megszereltük a spinnakert és ezután életem egyik legfélelmetesebb menetét produkáltuk Keneséig. Többször 16 csomó fölé ment a sebesség. Erős holdfény volt, de hátulról sütött, így előttünk korom sötét volt. Sikerült betalálni a kenesei mólón. Itt az volt a gond, hogy csak a zöld mólófény égett, ezért attól balra tartottunk, de nem gondoltunk arra, hogy Kenesén a bejárat keletről van, ezért majdnem felrohantunk a mólóra. A gyors kikötés sem volt egyszerű a viharos D-i szélben. Keller A. rohant az állomásra pecsételni és jött vissza a jó hírrel, hogy 3ó 50p az új rekord, amit a jelen lévő hivatalos ellenőr hitelesített.
A csapat tagjai: Szagyi, Dojó, Fonyó Karesz., Keller Andris. Csomesz. , Berenyó. Sajnos egy pár nap múlva Lehoczky-ék az Orpheusszal újabb kísérlet közben tragikus balszerencsével jártak és ketten a hajóról a vízbe vesztek. Azóta nincsen kísérlet.

– Mik a további terveitek?
Elsőrendű célunk, hogy a dinamikusan kifejlődött magyar Asso flotta fejlődését lendületben tartsuk. Természetesen meg akarjuk őrizni a hazai rangsor elsőségünket, és a nemzetközi élmezőnyhöz tartozásunkat. Idén ismét az EB a Garda tavon lesz. Az itt rendezett EB-ken már kétszer voltunk dobogósok. Nyerni ott, az „oroszlán barlangban” nagyon nehéz, de azért megpróbáljuk.

Nemrég az elender üzleti kommunikáció céggel több éves együttműködési szerződést irtunk alá, amely a versenyzésünkhöz jobb alapokat biztosít. Az elender cég jól ismert a vitorlázók számára, mivel több éve a sportág egyik fő támogatója. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy „zászlós hajónak” a mi Assonkat választotta.

Az elmúlt ősszel a Star bajnokságot megnyertük. Ez kedvet csinált természetesen ennek a hajónak a behatóbb megismeréséhez. Lenyűgözött minket a hajó kecsessége, finomsága, érzékenysége. Másfelől a kedvünket a hazai mezőny kulturált, korrekt, színvonalas versenystílusa is kedvezően befolyásolta. Jó lehetőség a nemzetközi életbe való bekapcsolódásra a Tavaszi EB Földváron, májusban.

Pallay Tibor
sailing.hu