(Magyar) FD VB 2024 – A végjáték
(Magyar) A pihenőnap után gyenge keletit vártunk, később a D-DNy-i seabreeze érkezésének volt esélye.
Már a reggeli kivitorlázáskor is gyenge volt a szél, trapézra sem lehetett nagyon kiállni. A szél iránya sem volt túl stabil, de végül kirakták a pályát és indulhatott a futam.
(Magyar) A lee oldal tetejében rajtoltunk, a mezőny nagy része felettünk. Elég pozitívra pörgött a jobbcsapás ezért nem akartunk fordulni, pedig a legtöbben már átfordultak. Az új-zélandi csapattal haladtunk tovább balra, de nem akartunk teljesen kiszorulni, ezért átfordulva elejtettünk mögöttük és mentünk a mezőnnyel. Elég rövid kreuz volt és látszott, hogy néhányan átérnek elénk jobbról. A 113-as vezetett, de még 3-4 hajónak le kellett ejtenünk. Előtte dilemmáztunk, hogy inkább beforduljunk-e alájuk, de féltem, hogy avval a bal layline fölé szorolunk és sokan az arcunkba állhatnak, ezért nem ezt választottam. Sajnos ez rossz döntésnek bizonyult, mert az utolsó 200 méteren balra pörgött, így negatívan kellett visszacsorogni a gyengülő szélben és kb. 8. helyre értünk csak fel. Közben egy német még keresztbe is állt előttünk, hogy tovább nehezítse a helyzetünket.
(Magyar) Az új-zélandi simán elsőnek vette a bóját – ott kellett volna lennünk mögötte, ha kicsit bátrabb vagyok – és a két német ellenfelünk követte. Mi kicsit később húztunk spinyót, mert az előttünk lévők valamit bénáztak és az előrébb lévőknél alig volt szél. Fentről kaptunk is egy rövid pöfföt, ami elég volt ahhoz, hogy még 2 hajónak elmenjünk. Rettenetes döghullámok jöttek minden irányból, így a 4 csomós szélben kínszenvedés volt valami erőt találni a rendszerben. Mire felépítettél egy kis sebességet, szétráztak a hullámok és nagyon nehezen lehetett mélységre vitorlázni. Mi egy kicsit jobban csináltuk, mint az előttünk lévő németek, akiket így sikerült lendületből lehalzolni.
(Magyar) Gyakorlatilag végig luvcsatáztuk az egész második raumot, amivel csak nőtt a távolság az első 3 hajótól, és a leszedés előtt már a 3 csomót is alig érte el a szélerő. A végén a németek mélyebbre tudtak sodródni és hamarabb halzolva végül nem értünk oda belső helyre a bójához, így előttünk élesedtek fel.
(Magyar) Mögöttünk már többnyire lógtak a spinnakerek, amit reméltünk, hogy észrevesz a rendező, ha már a szélmérőjére nem néz rá. Kreuzban már az árboc görbítővel kellett előrehúzni az árbocot, hogy legyen egy kis görbület és valami dűzni, annyira lógtak a vitorlák.
(Magyar) Sajnos megjelent valami csík dél felől, amivel elértük a kreuz bóját, ahol befuttaták a széthúzódott mezőnyt. A mi 5. helyünk az eddigi legrosszabb volt és a legjobb németek pedig 2. helyen futottak be. Nem értettük miért kell egy VB-n ilyen körülmények között végig erőltetni egy futamot…
Az egy órára ígért frissülésnek még nyoma sem volt, így kivontáztak minket a partra.
(Magyar) Nem töltöttünk sok időt a kikötőben, megjött a seabreeze. A rendező 3-ra tűzte ki a 8. futam időpontját, amikorra már 12 csomó körül fújt. A taktikánk szoros emberfogásra szorítkozott volna, de a német 8-as hajó, folyamatosan támadott minket a német csapatszellem túlzott értelmezésében és nem hagyott minket az ellenfeleink közelében maradni. Így a 88-asnak ismét maradt tiszta szele a rajthoz és szabadon vitorlázhatott arra, amerre mi is tartottunk.
(Magyar) A pálya felénél áthúztunk jobbra, elejtve 3 hajó mögött, és jó sebességgel lenyomtuk a jobboldalt, így elsőnek kaptuk meg a jobbos frissülést. A layline-ra fordulva nagyon jó sebességgel haladtunk a bója felé és mindenki csak mögöttünk tudott elmenni, de az utolsó 100 méteren behalt ez a szél és Kaiék épphogy be tudtak fordulni elénk. Innen végig csatáztuk a 2 raumot, de nem tudtunk elmenni nekik.
(Magyar) A bójavétel után élesebben tudtuk vinni a hajót és kezdtünk elemelkedni tőlük. Hamarosan visszaesett a szélerő és akkor ők nyúltak el egy kicsit. Átfordultak és pár hajóhosszal átértek előttünk. Mi újra a jobbos frissülésre építettünk és kicsit tovább húztuk, amíg a harmadik hajó át nem fordult. A kreuz utolsó harmadán sajnos egy balos pörgés jött, így a németek kicsit elnyúltak, és még a hollandok is átértek elénk, akik balra koppintottak. Sajnos ezek a pályák olyan rövidek, hogy nehéz azt az egy pörgést eltalálni, ami egy kreuz alatt bekövetkezik. Utána hiába korrigálnál, már a bójánál vagy. A hátszélben a hollandok nem igazán foglalkoztak velünk, így tudtuk a saját szögeinket és sávjainkat vitorlázni. Őket így lenyomtuk a bójáig, de a németeket már nem tudtuk megszorítani.
(Magyar) A 9. futamra 10 csomó alá csökkent a szél, viszont a hullámzás teljesen össze-vissza kavarodott, mert a Tampa öblöt ellepték a húsvéti motorcsónakázók, akik ekkor tértek vissza a légiparádéról, amit a légierő produkált az öböl felett.
(Magyar) Néhány gallon benzint elégettek ebben a pár órában, mert a legkisebb csónakokon is minimum 300 lóerő dübörgött, de láttunk 4×300-ast is. Gyakorlatilag minden takkon jött szembe hullám, néha még a trapézon is nehéz volt megállni.
(Magyar) A rajt előtt nem sokkal elkezdtük hajszolni az ellenfelünket, de ők bemenekültek a németek gyűrűjébe, így közénk került egy plusz hajó. Nem mertük még az UFD-s zavarást választani, mert ekkor még volt esély a másnapi 3 futamra. Az alattunk lévő németet még le tudtuk nyomni, de nem volt teljesen rendben a sebességünk, mert inkább a magasságot próbáltuk tartani a 88-astól, hogy ne tudjon ideje korán „zichere lee” pozícióba kerülni. Annyira tudtak csak megcsúszni, hogy fordulás után egy hajóhosszal elfértek előttünk. Ráadásul egy másik német is befért elénk a bójánál, így fokozódott a hátrányunk, hogy esélyünk legyen támadni.
(Magyar) Mögöttünk Zigiék jöttek, így biztosnak éreztem, hogy hátulról nem kapunk támadást. A szél a raum felénél kezdett kihagyni, ezért próbáltunk vonalat menni és inkább a mélységet védtük. Annyira el voltam foglalva a hajóvezetéssel a rettenetes hullám kavalkádban, hogy nem néztem hátra jön-e frissülés és nem mentem fel időben. Mire realizáltam a kedvezőtlen helyzetünket, már sehogy sem értünk fel a többiek elé, akik közben felnyomták egymást. Egy 15 csomós lökés érkezett az utolsó 150 -200 méterre, amivel azonnal elment 3 hajó.
(Magyar) A halzolás után egy tompább irányban kellett keresni a bóját, de a legfőbb baj a 98-as német hajó volt, aki rendkívül lassan vitte a hajóját és folyton rárohantunk. Megpróbáltunk föléjük menni párszor, de csak erre vártak és irreális irányba vitorlázva blokkoltak minket és egyre jobban alánk csúszott a mezőny, az eleje meg távolodott. Csak úgy lehetett jól vinni a hajót, ha egy élesebb irányból a megfelelő hullámon radikálisan ejtve mélységet gyűjtöttél és még mielőtt kijött a siklásból a hajó, újra felélesedve megint erőt gyűjtöttél a vitorlákba. Na ezt a körülöttünk lévők nem nagyon érezték, mindenki csak zötykölődött egy irányba. Annyira idegesítő volt ez a helyzet, hogy egy ponton inkább behalzoltunk, úgyis már annyira magasan voltunk, hogy szinte hátszél volt. Persze ekkor jött egy balos befújás, és még egy hajó elment, így már kb. 8-ik helyen vettük a lee bóját.
(Magyar) A következő kreuz nem volt túl hosszú, de fel tudtunk kicsit zárkózni. Még jobb lett volna a helyzet, ha a 98-as nem ránk vitorlázik és a layline-ra fordul. De a szokásos módon 50 méterrel kijjebb vitt minket, de így is 6-nak húztunk spinyót egyből halzolva a terelő után. Itt szerencsére nem volt hajó, mert mindenki jobbra nyitott, csak a hollandok jöttek mögöttünk, de 30-40 méter hátránnyal. Végre tudtuk a saját szögeinket vitorlázni és a szabályos kereteken belül, mindent megtettünk, hogy siklásban tartsuk a gépet. Mire a többiek észlelték, hogy nálunk jobb csíkok vannak, már nem értek át, így a bal oldalról nagyon megközelítettük az első hármat.
(Magyar) Közvetlenül a Zigiék mögött vettük a lee bóját, akik úriember módjára, nem kezdtek el éleskedni és adtak teret nekünk a kibontakozásra. Ezzel a layline-on már eléjük tudtunk fordulni és 3. helyen befutni. A többi magyar egység is általában segít ilyen helyzetben és nem kezdenek el keménykedni, csak ritkán találkozunk velük.
(Magyar) Ezzel sajnos 4 pont hátrányt gyűjtöttünk össze a második kieső belépésével, mert a 88-ast továbbra sem zavarta senki az újabb futamgyőzelemben. Így nagyon kellett volna a másnapi futam, de az égiek úgy döntöttek, hogy a 3 órás limitidőig nem jön meg a seabreze, és ezen a napon a rendező sem elégedett meg a 3 csomóval, ahogy ezt tette előző nap. Ezzel lezárult a küzdelem, köztünk és a 4 német hajó között, akik ismét jól összezártak. Kicsit úgy éreztük magunkat, mint egy Német Bajnokságon, vagy egy Kieler Woche-n, ahol már évek óta ez zajlik.
(Magyar) Sajnos a pályák ismét rövidebbek voltak, mint a hivatalos Target Time, ami 60-80 perc lett volna. Talán kétszer értük el a 60-at, de általában inkább 45-50 volt, ami nagyban leszűkíti a lehetőségeket a hajókezelési különbségek kidomborítására, már amikor van ilyen.
Ezzel megszereztük 8. VB ezüstünket, de a kieső nélkül számított eredményünkkel magasan megnyertük a különdíjat, az ezüst szombrérót. Nagyon szoros volt a helyzet az 5-10. hely között, ahol három magyar hajó is ugyanannyi pontot gyűjtött.
A legközelebbi Világverseny az októberi EB lesz Cadizban, ahol várhatóan sokkal több hajó csap össze és néhányan még bele fognak szólni az éremosztásba.